Erősödnek és hosszabbodnak a hőhullámos időszakok

Gyakoribb pozitív hőmérsékleti rekordokra és súlyosbodó aszályra számíthatunk a jövőben Magyarország területén. Erre hívta fel a figyelmet előadásában Gácser Vera meteorológus a Kutatók éjszakája alkalmából megtartott eseményen a Pannon Egyetem szervezésében.

Példaként említette rögtön a magunk mögött hagyott nyarat, amely a 4. legmelegebb volt az elmúlt 110 évben. Összesen öt hőhullám jellemezte az évszakot. 41 nap emelkedett a napi maximum hőmérséklet 30°C fölé (hőség nap), 13 alkalommal pedig 35°C felett (forró nap) tetőzött a meleg. Kétszer II. fokú, háromszor pedig III. fokú hőségriadót kellett elrendelni. Augusztus elején 10 napig tartott a hőhullám. Ezzel párhuzamosan a fővárosban 34 alkalommal az éjszakai órákban sem csökkent 20°C alá a hőmérséklet (trópusi éjszaka), a napi középhőmérséklet 39-szer meghaladta a 25°C-ot, 27-szer pedig a 27°C-ot. A forró, aszályos időszakokat rendszerint heves események zárták le felhőszakadásokkal, helyenként jégesővel, illetve viharos széllel.

2015 nyara - napi középhőmérséklet

Az adatok annak fényében érdekesek, hogy például a tavalyi nyarat nem éreztük kimagaslóan forrónak, mégis az egyik legmelegebb évként került be a krónikákba 2014. Ez egyebek mellett az átlagosnál enyhébb télnek volt köszönhető. Az éves átlaghőmérséklet 11,95°C lett hazánkban, ami egyértelmű melegedést mutat, ami ráadásul az elmúlt 30 évben erősödött. Gácser Vera az évszakokat külön vizsgálva arra mutatott rá, hogy az ősz és a tél kevésbé melegszik, a tavasz és a nyár azonban erőteljesebben. Az is megfigyelhető, hogy a leghidegebb évszakok között nincs 1990 utáni időszak, a legmelegebb mérések pedig rendre ez után születtek.

Éves középhőmérséklet (1901 - 2014)

A csapadék mennyisége tekintetében nem figyelhető meg egyértelmű változás, azonban jellemzőek a folyamatos kilengések, vagyis rendkívül csapadékos és száraz évek, évszakok váltakoznak. A csapadékos napok száma kis mértékben csökken, azonban gyakrabban hullik jelentős mennyiség, vagyis hosszabb időszakok telnek el csapadék nélkül, majd rövid idő alatt nagy mennyiségű víz érkezik, ezt azonban a talaj nem tudja ugyan ilyen mértékben hasznosítani, ezért a vízkészlet csökken.

Éves csapadékmennyiség (1901 - 2014)

A Kárpát-medence éghajlatára mindig is jellemző volt a változékonyság, az éghajlatváltozás azonban ezt tovább erősítheti – vetítette előre Gácser Vera. A hideg rekordok száma csökken, miközben egyre több meleg rekordot élünk majd meg, erősödnek és hosszabbodnak a hőhullámos időszakok. Az elmúlt 110 évben átlagosan 10 nappal kevesebb fagyos napot regisztráltunk a téli szezonban, a nyári napok száma pedig 8-cal nőtt. A 90-es éveket követően jelentősen megnőtt a 27°C-os átlagos napi hőmérsékletek száma, ami mára az időjárásunk természetes velejárójává vált. Ezzel párhuzamosan megnőtt a trópusi éjszakák száma is, amikor a hőmérséklet a leghidegebb órákban sem csökken 20°C alá.

A fokozódó szélsőségek nagy valószínűséggel a nyugati szelek övének áramlási rendszerében fellépő változásoknak tudhatók be. Az európai régió időjárási folyamatait meghatározó ciklonpályák északabbra tolódtak – zárta előadását a Gácser Vera meteorológus.