Amiről az időjárás mesél 2013. 12. 08.

Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató rovata.

A Száz Esztendős Kalendáriumban a jó gazda decemberi tennivalóiról a következőket olvashatjuk:

„Jóllehet a föld építésében most az egész természet nyugodni láttatik, de a szorgalmas Gazda most sem hever, sem házi, sem mezei szolgáit nem heverteti; hanem a miben Nyárban nem foglalhatta magát egyéb szorgosabb munkái miatt, most azt viszi véghez.

Barmait gyakran meg tekinti, a méh-kasokat egerektől, madaraktól oltalmazza, a szántó-földekre ganéjt hordat, a hízott ártányait hold fogytára le-öleti, a bé-fagyott halas-tókat meg lékelteti. Farkasokat, rókákat, nyulakat űzet, madarakat fogdostat. Húst, halat nyárra füstöltet, egész hétre, hónapra, sőt esztendőre való tűzfát vágat, nádat arattat, hordat, alkalmas helyre rakatja. Mikor a hold a föld alatt vagyon, két három nappal az újhold előtt, épületnek, szerszámnak való fát bé-szerezget. A hol pedig erdő nincs, ha az idő engedi, fagyos időben nádat arattat, gazt hordat tüzelőre.

Lovait meg patkoltatja, karót hasogattat, csépeltet, nyomtattat; kasokat, kosarakat, varsákat, hálókat és kötelet fony, fonyat. Vadász, vadásztat, halásztat a jég alatt; de már ma − írták több mint 150 évvel ezelőtt − az ilyetén élet módja nagyon megszoríttatott némely helyeken. A vadászás hasznos is, szép is, ha rendkívül nagyon néki nem vetemedik az ember, maga és mások kárára. De a dolgos emberek részére tsak ugyan nem mondhatom igen hasznosnak: mert jobb az idő alatt egyéb házi kéz-míveket készítgetni, a melyekre a házi gazdának esztendőt által szüksége van.

A hernyófészkeket a fákról le szedni, s megégetni, a gyenge bokrokat hold fogytára, ha az éjszaki szél fúj, le-húzni (vagyis betakarni) tiszta időben, a pincét a nagy hidegtől megoltalmazni. Ha az okos gazda minden jószága körül minden gazdaságbeli mozdulásában az itt elészámlált leckét hórul-hóra eszébeforgatja, meg-tartja, s tudja is követni: ez, mondom, egy megmozdulhatatlan fundamentomú gazda. Szép hír, s drága ír! De ez a szép hír s jó név csak ahhoz fér, a ki a takarékosságot a gazdaság fő lelkének esmérte.”

December 1-én beköszöntött a meteorológiai tél, a hőmérséklet gyakran fagypont közelében vagy az alatt mozog, havazik, amit időnként eső vált fel, a fagyot pedig lágyabb idő követi, akárcsak 1866-ban. Ekkor december 2-án arról írt a Veszprém, hogy „a múlt heti havazásés az utána következett lágy idő folytán utcáink rendkívül sárosak. ─ Jól tudjuk, hogy az utcák kellő tisztántartására a városi hatóság rendelkezése alatt nincs elegendő alap; de a házbirtokosok mégis eltisztogattathatnák a járdákat, mert valóban bátorság kell hozzá, hogy az ember az utcára kilépjen.” December 16-án pedig arról tudósította a nagyérdeműt, hogy „Időjárásunkfölötte változékony. Egyik nap enyhe felhős idő, másik nap hideg szeles, viharos. Fagy, olvadás, köd, hó, eső folyton váltogatják egymást, ártalmára a közegészségi állapotnak.”