Megkésett tavaszodás

Beküldte Harcz Endre - Nap, 2013-04-07 00:28

Globális felmelegedés?
Klímaváltozás?
Jégkorszak?
Sokszor hallunk efféle jóslásokat a klímakutatóktól, néha már nehéz követni, hogy mi is az aktuális jövőkép.

Egy dolog tűnik biztosnak, hogy az időjárás rendkívül szélsőséges lett.

Hogy mióta, miért, meddig tart, mennyire szélsőséges, ezek vita tárgyát képezik, de az utóbbi két-három évben már a szélsőségessé válást folyamatosan tagadók között is egyre többen látják be, hogy bizony olyan éveket élünk, amikor az egymást követő időjárási események a 100-150 éves rekordokat közelítenek, vagy éppen döntenek.

Természetesen voltak nyugodtabb időjárású évtizedek is az elmúlt 100-150 évben, ez a mostani azonban jól érzékelhetően nem az.

A mérési körülmények változásai, az adatok gyér feldolgozottsága, a fogalmak és események definiálása és maga az adatelemzés is nagyon nehézzé teszi a klímával kapcsolatos kutatásokat, de még ezek figyelembevétele mellett is helytállónak tűnik a fenti megállapítás.

2010-ben megdőlt az abszolút csapadékrekord maximuma, tehát a mérések kezdete óta soha nem mértek annyi csapadékot országosan és állomási viszonylatban, mint 2010-ben.

2011-ben pont ellentétes előjelű rekord dőlt meg, a mérések kezdete óta soha nem mértek annyira kevés csapadékot, mint abban az évben.

2012-ben a napsütéses órák számának éves rekordja dőlt meg, a mérések kezdete óta soha nem volt olyan év, amikor 2600 óránál többet sütött volna a nap az ország valamely pontján.

2013 első negyedéve a mérések kezdete óta legcsapadékosabb első negyedév volt. Ráadásul az első három hónap statisztikailag a legszárazabb három hónap az évben, mégis rendkívül sok csapadék hullott.

Múlt év márciusában az országban gyakorlatilag nem volt csapadék, szinte egy csepp sem.

Idén márciusban pedig a havi átlag több mint háromszorosát mérhették az ország döntő részén.

Még hosszasan lehetne sorolni az elmúlt évek időjárásának rendkívüli kilengéseit, de most ez utóbbi, nagyon csapadékos időszak következményeit nézzük meg néhány fénykép segítségével.

Az idei év első három hónapjának időjárását mediterrán ciklonok uralták, ezek okozták a sok csapadékot.

A mediterrán ciklonok keletkezésének mechanizmusa a következő: a hideg, sarki eredetű levegő észak felől elindul a Földközi-tenger felé, és abban az esetben, ha az Alpoktól nyugatra éri el a tengert, akkor a tenger feletti meleg, nedves levegővel találkozva a hatalmas hőkontraszt miatt erős ciklon keletkezik. Ez a ciklon az esetek nagy részében a Genovai-öbölben jön létre, onnan pedig kelet-északkeleti irányú pályán haladva nagy mennyiségű csapadékot okoz Magyarország területén. A ciklont kiváltó sarki levegő és a Földközi-tenger hőmérséklete függvényében lesz a csapadék eső vagy hó.

Ezek a hatalmas méretű légörvények az óramutató járásával ellenkező irányban forogva nyugati oldalukon (hátoldalukon) szívják magukba a sarki levegőt, délkeleti oldalukon pedig délebbi szélességekről meleg levegőt forgatnak fel előterükbe (előoldalukon). Ennek megfelelően átmenetileg jelentős enyhülést okoznak a keleti-délkeleti szektorban, Magyarország területén a keleti-délkeleti országrészben, miközben a nyugati megyékben a hátoldali helyzet miatt hidegebb időjárást és gyakoribb havas csapadékot eredményeznek.

Többéves, több évtizedes megfigyelés, hogy a tavaszodás, a növények virágba borulása az ország nyugati, délnyugati felén történik legkorábban.

Az idei év az a ritka kivétel, amikor a fentebb említett időjárási helyzet tartós fennállása, a mediterrán ciklonok hosszan tartó uralma egy olyan kivételes helyzetet okozott, hogy a nyugati, délnyugati országrészben a fenológia (a növények vegetációs állapota) látványosan lemaradt az ország keleti feléhez, de elsősorban saját normájához képest.

Néhány kép segítségével próbálom érzékeltetni a növények lemaradását, a képek Zala megyében készültek, Becsehely, Letenye és Lenti térségében.

Múlt évben a kajszi ugyanezt a pirosbimbós állapotot február utolsó napjaiban érte el, ami tavalyhoz képest több mint egy hónapos lemaradás.

Kajszi 2013. április elején

Egy évvel ezelőtt a kajszibarackon kis gyümölcsök voltak, az idén pedig még mindig csak pirosbimbós állapotban van a kajszi.

Kajszi 2012. április elején

Megjegyzendő, hogy míg az idei évben a keleti országrészben már virágzik a kajszibarack, nyugaton-délnyugaton még nem, miközben tavaly fordított volt a különbség, közel 3 héttel volt lemaradva a keleti országrész.

Az őszibarack most még csak bimbós,

Őszibarack 2013. április elején

tavaly április elején pedig már elvirágzott.

Őszibarack 2012. április elején

A múlt év áprilisának ugyanezen napjain készült képek és az idei állapotok hihetetlennek tűnő különbséget mutatnak, elég ha csak kitekintünk az ablakon.

Alma 2012. április elején