Nőtt a havasabb tél esélye

A hosszú távú előrejelzések mindig több bizonytalanságot tartogatnak, illetve inkább tendenciák jelezhetők előre. Ezeket vesszük górcső alá ebben a cikkben.

A www.severe-weather.eu időről időre készít hosszú távú előrejelzéseket, melyeket rendkívüli alapossággal állítanak össze, részletesen kifejtve az ok és okozati összefüggéseket. Érdemes figyelemmel kísérni a munkájukat.

Európa téli időjárását leginkább befolyásoló tényezők közé tartozik idén is a Csendes-óceán egyenlítői régiójában a La Nina, vagyis az átlagosnál hidegebb vízfelület, valamint a sztratoszférikus poláris örvény (polar vortex) az Északi-sark felett, illetve figyelni kell az úgynevezett NAO-indexre is.

A La Nina idén már a haramadik fázisába lép, ami ritkán fordul elő és az előrejelzések szerint idén tavaszra jelentősen legyengül. Addig azonban még erősödik, ennek egyik eredménye a Csendes-óceán északi része felett kialauló magasnyomás, ami jelentősen befolyásolja Amerika északi részére érkező jet stream-et (erős légáramlat 9-11 km magasságban), amivel sarki hideg érkezik a térségbe.

Erős La Nina a Csendes-óceán felett (Forrás: www.severe-weather.eu)

Ezek az áramlatok innen az észak-atlanti térségbe jutnak, de itt már számos más hatás is befolyásolja az eseményeket. Egy átlagos La Nina tél esetén Európa északi részén magasnyomás, Dél-Nyuga Európában alacsony légnyomás a jellemző, ez utóbbi pedig enyhébb légtömegeket szállít többek között fölénk is.

Az európai téli időjárás előrejelzésében nagy segítségre van a Észak-atlanti Oszcilláció (NAO-index), mely az izlandi ciklontevékenységek és az azori anticiklon rendszerközpontjai közötti nyomáskülönbség ingadozását fejezi ki. (Még több információ a NAO-indexről ITT.) Ez gyakorlatilag a térségben várható nyugati szelek erősségére utal. Pozitív NAO-index esetén erős ciklontevékenység várható, ami enyhe és nedves légtömegeket szállít Európa belseje felé.

A tél elején negatív NEO-index várható (Forrás: www.severe-weather.eu)

A hosszú távú előrejelzések egyik legmegbízhatóbb modellje, az ECMWF szerint idén - főleg a tél elején - negatív NAO-index várható, vagyis a nyugati áramlás gyengébb lehet, ennek eredményeként pedig északkelet felől könnyebben utat tör magának a hideg légtömeg Közép-Európa felé, így hozzánk is.

A NAO-indexnek létezik még egy erősen negatív verziója is, ebben az esetben az azori anticiklon és az izladni ciklon helyet cserél, Izland térségében anticiklon alakul ki, ami meggátolja az enyhébb légtömegek érkezését Európa felé és a "Szibériai-anticiklon" mentén igen hideg levegő lepi el Közép-Európát. Ennek lehetősége idén nem látszik egyelőre.

A Polar Vortex erős, illetve gyenge áramlat esetén. (Forrás: www.severe-weather.eu)

A téli időjárást befolyásoló tényező még a Polar Vortex, vagyis a téli északi légörvény a sarkör felett, mintegy 50 km magasságban. Az erős poláris keringés általában "bezárja" a hideget a sarki régióba, ezáltal a tél enyhébb. Gyengébb légmozgás esetén ez a sarki légáramlat kitörhet a sarki régióból és délebbre is eljutha, ami akár hirtelen sztratoszférikus felmelegedést is okozhat, ami jelentős nyomásváltozást okozhat és összességében hidegebb időjárást eredményez Európában.

Várható hómennyiség anomália. (Forrás: www.severe-weather.eu)

Jelenleg az ECMWF előrejelzése a sztratoszférikus szélsebesség enyhe csökkenését mutatja a tél elején, vagyis a sarki légörvény gyengülésére utal. Ez összehangban van a már említett, a következő 1-2 hónapra jellemző kissé negatív NEO-indexszel.

Minden jel arra utal, hogy egy átlagoshoz közeli télre számíthatunk, ami a hőmérsékletet érinti, egy-egy hidegbetöréssel. Ez a csapadékra is elmondható, azzal a kitétellel, hogy az ECMWF adataiból az olvasható ki, hogy a korábbi prognózisokkal szemben nőtt a havasabb tél esélye.