Színes kondenzcsík Veszprém felett

Azt nagyjából mindenki tudja talán, hogy a kondenzcsíkok kialakulásához az kell, hogy a repülőgép megfelelően párás légrétegen haladjon át. Ha nincs elég pára, akkor vagy egyáltalán nem jön létre a csík, vagy borzasztóan rövidke lesz. A repülő hajtóműveiből kondenzációs magvak áramlanak ki, így gyakorlatilag lokális felhőképződés zajlik. A felhő (a kondenzcsík) alakjából a szél- és egyéb légköri viszonyokra lehet következtetni, jól megfigyelhető, hogy ha a magasban nedves levegő áramlik fölénk (például melegfront előterében), akkor a csíkok hosszúak, sokáig megmaradnak. Ha száraz fent a levegő, a csíkot alkotó mini vízcseppek-jégkristályok hamarosan ismét visszaváltoznak vízgőzzé, vagyis párolognak, vagy szublimálnak.

Azonban a repülőknél nem csak a szokványos kondenzcsík maga a létrejövő jelenség. A szárnyakon a felhajtóerőt is létrehozó légnyomáskülönbség okán spontán is kialakulnak páraszemcsék-jégkristályok, ezt a jelenséget jól ismerhetik azok, akik rendszeresen gyönyörködnek az Airliners.net képeiben. Sok esetben látni, hogy a szárnyakról leváló légtömeg párafolyamként jelenik meg és megfelelő fényviszonyok esetén káprázatos színeket ölt.

Ha ez a talaj közelében, alacsonyabb sebességnél történik, akkor csak kis területre koncentrálódik a színes pára, viszont ha a magasban, ahol igen nagy sebességgel halad a gép, a róla folyamatosan leváló pára elég gyorsan távolodik a géptől ahhoz, hogy sokáig látható maradjon. Ezt gyakorlatilag aerodinamikai kondenzcsík névvel lehetne illetni.

Fotó: Noli

Hasonló jelenséget produkál egy hangrobbanás során a repülőgép, ilyen felvételeket elsősorban katonai légi bemutatókon lehet látni. (Youtube videó) Megfelelő légnedvesség esetén a nyomáskülönbség hozza létre a kicsapódó páratömeget.

A Delta Air Lines Boeing 777 gépének szárnyain kondenzációs felhő Dublinban.

A gépről leváló és kicsapódó pára (csak párát írok, de ez miniatűr jégkristály is lehet, tessék azt is beleérteni) szemcsemérete, mivel azonos körülmények szülték, egyenletesen aprók, s egyenletes szemcsenagyság esetén szabályos, élénk színesedés jön létre. A jelenség ugyanolyan eredetű, mint a Hold vagy a Nap körül megfelelő felhőzet esetében megjelenő irizáló felhő, vagy koncentrikus körökből álló koszorú.

Fotó: Internet

A kondenzcsíkok esetében is a Nap fénye az, ami színekre bomlik, a mikroszkopikus páraszemcséken létrejövő fényelhajlás miatt.

A fényelhajlást bárki otthonában is tanulmányozhatja, hiszen számos hétköznapi tárgyunk is rendelkezik olyan mikroszkopikus méretű mintázattal, ami szükséges a kialakulásához. Ha egy CD-lemezre rávilágítunk, a rajta látható színes mintázat is fényelhajlás, ekkor a lemez mikrobarázdái az okozó közeg. Ha egy lehullott, ép madártollat tartunk a lámpa fénye felé, ebben is megjelenik egy kereszt alakú, sok színből álló mintázat – az ok ugyanaz, a madártoll rácsszerkezete a „ludas”. Ugyanígy működik egy igen sűrű szövésű függöny is. Ilyenkor a szemcse vagy rés szegélye mentén elhaladó fehér fénysugár (napfény vagy hagyományos izzólámpa, halogénlámpa fénye) különböző hullámhosszúságú összetevői eltérő mértékben térülnek ki, így a színek különválnak. Mindösszesen az szükséges, hogy a szemcsék, rések méret tartománya kellően kicsi, néhányszor tíz mikrométeres legyen. A mintázat akkor is létrejön, ha egyszínű fényforrás (pl. lézer) hozza létre, azonban ekkor nem színes. A lényeg, hogy egy hullám (fény, hang, vagy valamilyen közegben, pl. vízen kialakuló hullámzás) rések, akadályok mentén kitérül.

Fotó: Noli

Ahogy a páraszemcsék távolodnak a géptől, a párás légtömegben tovább nő a méretük, de mivel még mindig azonos körülmények határozzák meg a létüket, így a méret egyenletes eloszlása megmarad, ennek okán a színesség is fennmarad. Ha például erős szél lenne, akkor szétfújná az egyenletes páratömeget, s így nem is alakulhatna ki a jelenség.

A színes kondenzcsík tehát gyakorlatilag egy irizáló felhő, amit a repülőgép szárnyainak alsó és felső fele közti nyomáskülönbség miatt kondenzálódó páracsíkon alakul ki.

Sajnos az ismerethiány és a misztikum iránti általános fogékonyság miatt ez a jelenség (ami bár nem gyakori, mégis látványossága miatt eléggé közismert) bekerült a „chemtrail”-hívek eszköztárába, mint ékes bizonyíték az emberiségellenes összeesküvésre. A jelenség egyszerű fizikai magyarázata talán képes a kétkedőket meggyőzni arról, hogy nem mérgek permetezésének nyoma, hanem a fény hullámtulajdonságainak ragyogó színekben megnyilvánuló formája a színes kondenzcsík.

Fotó: Noli

A mai felvételek a flightradar24.com szerint a Singapore Airlines teherszállító Boeing-747-es gépének segítségével jöttek létre, a gép 10058 méter magasságban 883 km/h sebességgel haladt át Veszprém felett, ahol szerencsénkre éppen egy páradús légtömeg keresztezte útját.

Landy-Gyebnár Mónika