Hírek

Azt nagyjából mindenki tudja talán, hogy a kondenzcsíkok kialakulásához az kell, hogy a repülőgép megfelelően párás légrétegen haladjon át. Ha nincs elég pára, akkor vagy egyáltalán nem jön létre a csík, vagy borzasztóan rövidke lesz. A repülő hajtóműveiből kondenzációs magvak áramlanak ki, így gyakorlatilag lokális felhőképződés zajlik. A felhő (a kondenzcsík) alakjából a szél- és egyéb légköri viszonyokra lehet következtetni, jól megfigyelhető, hogy ha a magasban nedves levegő áramlik fölénk (például melegfront előterében), akkor a csíkok hosszúak, sokáig megmaradnak.

El kell fogadnunk, elkezdődött a jövő, másfajta éghajlattal kell szembesülnünk a következő időszakban - véli Gácser Vera meteorológus.

Figyelemre méltó és elgondolkodtató tanulmányt olvashatunk a vmeteo-n „Megkésett tavaszodás” – címmel, Harcz Endre tollából. A cikkben leírtakat szeretném kicsit árnyalni és veszprémi történésekkel kiegészíteni!

Globális felmelegedés?
Klímaváltozás?
Jégkorszak?
Sokszor hallunk efféle jóslásokat a klímakutatóktól, néha már nehéz követni, hogy mi is az aktuális jövőkép.

Egy dolog tűnik biztosnak, hogy az időjárás rendkívül szélsőséges lett.

Hogy mióta, miért, meddig tart, mennyire szélsőséges, ezek vita tárgyát képezik, de az utóbbi két-három évben már a szélsőségessé válást folyamatosan tagadók között is egyre többen látják be, hogy bizony olyan éveket élünk, amikor az egymást követő időjárási események a 100-150 éves rekordokat közelítenek, vagy éppen döntenek.

Az év első három hónapjában általában 180 és 340 mm közötti hó, eső hullott hazánkban. Az április 2-i vízügyi jelentések szerint országosan 155.000 ha a belvízzel elöntött terület.

Spanyolországban és Portugáliában az utóbbi napok heves esőzései, Lengyelországban pedig a még hétfőn is tartó komoly havazás okozott gondokat a közlekedésben és az áramellátásban.

Április második napján végre megérkezik a várva-várt tavasz. Az elmúlt hónapok mediterrán ciklon dömpingjei után most úgy tűnik, hogy végre gatyába rázza magát az időjárás.

Egy anticklon épül ki térségünk felett, mely központi nyomásmezője éppen Veszprém felett helyezkedik el a következő 14 napban. A légnyomás értéke a régen nem látott 1032 hPa körüli értéket fogja ostromolni.

Az anticklon hatására kialakuló leszálló és ezáltal szárító hatású légmozgás garantálja a szinte zavartalan napsütés, a gyenge, változó irányú légmozgást.

Amilyen szép időjárással indult a március, úgy durvult el a helyzet a hónap közepén: hóvihar, minimum hőmérsékleti rekordok, katasztrófa közeli helyzet az országban. Hol a tavasz?

Ritka jelenség okozta a gyors lefagyást csütörtökön, ami rövid idő alatt járhatatlanná tette az utakat a Dunántúlon.